Ülök a kanapén, ölemben altatva köhögős picinykénket, a zöld és piros digi-fények villogó, időtmérő homályában körülöttem derengenek a tegnapi este elvégezetlen dolgai, amit aznap megtehettünk volna, de holnapra halasztottuk, jelezve, nincs megállás, az idő nap, mint nap ugyanúgy jár és végez...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése