Merengve mélázok múltamon már,
pillanat pörgette pillangó pár.
Lágyan libbenő lepkelány lobban,
Délceg dalia derűre dobban.
Hittel hívta hízelgő habokba,
némán néztek nefelejcs napokba.
Suhanó sóhajok serege serken,
forgószél feszül, fegyverbe felken.
Rémület riasztó robaja rúg.
Bezárult bimbaja belülről búg.
Kéz kezében, kívülre kizárja,
békét bont belül biztos bajtársa.
Némán nézni, nincs nesze néki,
remegő rendben reménye régi.
Pillangópár pörögve perdül,
szívük szárnyal, szeretnek szentül.
Most már mindig megnyugszik minden,
igazságra indítja irgalom Isten.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése